Van-e új a nap alatt - avagy tisztújítás Kafedik módra

A "kezdjünk hétkor, hogy aztán nyolckor valóban elkezdhessük" ebben az esetben nem a későnjövők számára tett kezdvezmény, hanem alapszabályba foglalt feltétel. Miről beszélek? A KAFEDIK tisztújító közgyűléséről, ahol lévén, hogy a diákklub további életéről születnek döntések, nyilván indokolt az egyórás várakozási idő. 

Talán ez alatt az idő alatt valóban megérkezik a Kafedik tagságának döntéshozáshoz szükséges fele. Ha pedig mégsem, az összegyűltek türelmükkel váltják ki szavazatuk érvényességét. De most hagyjuk a várakozást, lássuk csak, hogyan újult meg tegnap, 2013.10.30-án az elnökség, miután az eddig Mihály Mátyás - Matyi, Peniaško Anna - Panni és Szabó Gergely - Gery vezetése alatt álló csapat végighallgatta az ellenőr, Kovács Roland - Roli értékelését!

Büszkeségünk, demokráciánk...

Az október 28-ból általában csak annyi marad meg bennem, hogy még egy nap, amely szabad (ha hétköznapra esik). Vagy egyáltalán nem regisztrálom azt, hogy ez valamiféle "ünnep" lenne... persze, a cseheken se nagyon látom ezt (na, az is lehet, nem olyan csehekkel érintkezem, akik az ilyesmit nagyon átélnék). De ha egyszer már megragad a fejemben az október 28 gondolata, valahogy nem enged az az érzés, Szlovákia vajon miért nem tartja az első Csehszlovák állam megalakulását annyira fontosnak, hogy állami ünneppé nyilvánítsa ennek emlékére október 28-át.

Letettem a lantot




Már két napja volt, hogy a főtengely utolsókat forgott a motor leállítása után. A fények végleg kialudtak a műszerfalon, és 1-2 vibráció után a karosszériában a gépzajt csend váltotta. Vége. Több, mint három és fél év használat után megváltam az autómtól. A tárgytól, amihez egy csomó élmény, történet fűződik. Visszaköltözés a részképzésről. Öten egy négyszemélyes autóban. KFK. Balatoni és DH tábor-túra. Repesztés Blanskoba a szent útvonalon. A nagy háromnapos túra Szlovákiában. Kanyarok, csúszások, végsebességgel haladások. A tárgyakat azért alkotjuk, hogy használjuk őket, de az autó más, az autó több ennél. A modern kor lova, ami az ember hűséges társa, oda viszi el, ahova a gazdája kívánja. Hazafelé az autópályán azért kicsordult egy könnycsepp a szememből, mikor az emlékeket idéztem fel. Viszont eszembe jutott az, amit egy nagyon okos ember mondott nekem épp aznap a vonaton, mikor Liberecből utaztam vissza Brünnbe.

"Remélem sok-sok jót éltél át az autóval, de most van a vége, és ez jó. Hiszen minden régi dolog lezárása egy új korszak kezdetét jelenti. Örülök, hogy sikerült egy új autót venned."

Kódfejtő verseny a szervezői oldalról – a hunvagyunk

Délután-este öszejöttünk a főhadiszálláson. Mindenki, akinek össze kellett jönnie. Mögöttünk volt már pár hónap munka, tervezgetés. Még az utolsó elintéznivalók: az átugrás-papírkák összeragasztgatása, az állomások és segítségek papírjainak kivagdosása, a kezdőborítékok összeállítása és a másnapi „menetrend.” („Gyerünk, gyerünk, csináljuk! Aludni is kellene.”) A menetrend lényege, hogy minden „szervezős” állomáson legyen szervező az első csapat megérkezésétől az utolsó távozásáig.

Dokumentumfilm rejtett kamerával

Nemrégiben új "terminus technikusszal" bővült a cseh és szlovák szókincs: šmejdi. Elterjedt, körülbelül olyan gyorsan mint a -szintén cseh földről, Zeman elnöktől származó- virózis, hogy végre méltó kifejezéssel illethessük az eddig elhanyagolt és ijesztő méreteket öltő jelenséget.

Live edition - avagy sétáltassunk Szamarat!


Hogy miről szól a Sárga Szamár Live edition, talán nem kell bemutatnom. Közös, kávézós alkotásról, ha mégis. Kicsit talán olyan ez, mint mikor az ember megsétáltatja a háziállatát, és közben még jól is érzi magát. Nos, a mi háziállatunk a Sárga Szamár. (elnézést, volna szíves a wifi jelszót? egy menta tea lesz.) Eddig is követhettétek, merre sétáltatjuk, hogyan kényeztetjük kávéillattal és kofolából fölszálló buborékokkal, ám most egyenesen egy ilyen sétára invitálunk Benneteket. Ne csak olvassátok, gyertek, írjátok, és éljétek velünk! Hogy hol és mikor? Máris mondom, csak elhelyezkedem itt a pincehelyiség díványán:)

Napfényes napok bűvöletében


Medúzák és korallzátonyok, vagy éppen meghódított havas hegycsúcsok emléke él benned az idei nyárról? Lehethogy te is rájöttél, milyen fontos az, hogy hogyan járod a világot, hiszen a külső körülmények meghatározhatják, hogy az ott-tartózkodásod alatt mennyit tudsz a magadba fogadni a körülötted levő világból. Világutazó rovatunkban három brünni diákot faggatunk az idei nyár utazási tapasztalatairól. 

Dimenzióváltás

Ködös reggelek, szemerkélő eső és csontig hatoló hideg. Így fogadott újdonsült alma materem városa, Brünn. Az, amiről fél éve még csak álmodni mertem volna, az most az egyszerű és tiszta valóság: az egyetemi éveim hivatalosan is elkezdődtek. Kezdetben még féltem, szinte rettegtem, de rájöttem, hogy egy ilyen örömteli időszaktól nem kell félni. Mert örömteli időszak, mikor az ember fia még csak ismerkedik az új környezettel, kitapasztalja, hogy is járja errefelé, melyik villamos visz a helyes irányba, melyik kávézóban készítik a legfinomabb kávét és melyik menzán rövidebb a sor fél kilométernél csúcsidőben. 

well-being - és a boldogság kék madara

mesés pszichológiai körhinta következik. öveket bekapcsolni, vagy csak kapaszkodjatok jól a festett lovacskák sörényébe. mosolyogjon, aki csak teheti, vagy mondjuk inkább, érezzétek jól magatokat:)

szóval a boldogság kék madara. valahogy szóba került az autóban, én meg tematikusan babásra tágult szemekkel kérdeztem - ismeritek ezt a mesét? maeterlincktől? nem ismerték, persze, csak a címe lett szállóige (madárnál mellesleg, nem csoda), én meg álmélkodva tettem hozzá - gyerekkorom kedvenc meséje volt.... (épp csak egy fél napja derült ki, mennyi rajzfilmet nem ismerek).... és mikor már rongyosra hallgattuk húgommal a két darab lemezt, amin hangjátékként a mese volt, még akkor sem úntuk meg egészen. tényleg nem ismeritek? nagy volt a csend, még csak nem rég kapcsoltuk be a biztonsági öveket. a favágó gyerekeiről szól. akik szegények. és karácsony este az ablakból nézik, hogyan eszik a gazdag gyerekek a süteményeket. és akkor bejön egy tündér. vagyis boszorkány. csúf és rekedthangú. (hogy miért szeretem én annyira a meséket?) és keresi a kék madarat. a kislányának kell, mert igen beteg. hogy mi a baja? nem lehet egészen pontosan tudni...... boldog szeretne lenni.....

Átmenet

Gombamód megszaporodtak az olcsókajásüzletek – fogalmazódott meg bennem, amikor a múlt héten egy újabb Levné Potravinybe botlottam a Veveří alsó szakaszán. Valószínűleg jártatok már Levné Potravinyben, ahol három koronáért lehet vásárolni epres tejberizst pár nappal a szavatosság lejárta előtt, és húszért fél kilós csomagolású lejárt műzlit, de ahol az embernek az az érzése, hogy a húsárus polcot jobb elkerülni. Az egyik legforgalmasabb üzletke pont a város közepén található, pár percnyire az Szvobogyáktól. Csúcsidőben zsúfolásig megtelik az aprócska üzlethelyiség, általában diákok és nyugdíjasok tolonganak a polcok között, és versenyt futnak az akciós hermelinért.