A GOMBAszögi
Nyári Táborba menet lestem be életemben először EszterGOMBA, azon belül pedig a
Kaleidoszkóp Ház mesebeli kis világába (köszönet érte a City Soul vendég Dj-inek
PAL-nak és Youniverse-nek). Egy olyan varázslatos romkocsmát kell elképzelni, amit egy polgári lakásból alakítottak ki. Van neki mindene ami kell: kávézós és kocsmázós része, terasza, galériája, lakásai és persze egy titkos barlangja. A hely atmoszféráját a bazári bútorok, valamint a több kéz védjegyét viselő freskók teszik különlegessé. A látvány a maga kis tüneményességével beszippantott.
Akkor még nem sejtettem, hogy vissza fogok oda térni egy kísérleti fesztivál erejéig...
A fesztivál fő
helyszíne idén is a Kálvárián volt, ahol a kíváncsiskodók iparművészeti vásárba,
koncertekbe (Jóvilágvan, Szeder, The Durgas, Setamás), fényfestésbe
botolhattak, vagy éppen kiállításba a kápolnában, művészkertbe, biokertbe,
kertmoziba, hajnali jógába. A paletta színes volt, lehetett válogatni kedv és
tetszés szerint.
Engem, ami
leginkább megragadott az az első este volt, amikor is kiderült, hogy Esztergom
városába korábban érkezik egy nappal az augusztus 20-ai tűzijáték. Ez előtt
közben és után pedig csodás élőzenét csíptünk fülön majd Dj Zöldet, aki fényt festett
a hegyen található kis kápolnára. A sötétben kimagasodó színes ’fénykép’ üstökös
ként világított, utat mutatva az elkóborolt művészet után epekedő lelkeknek. A
zene mind e közben életre kelt, és megállíthatatlanul toborozta követőit. Minden
egyes felcsendült dallamnál égtek az izmaim „csak még egy dalt, csak még egy
dalt” sírva. Mezítlábason hajlítottunk meg időt és teret a meleg táncgyepen. Leírhatatlan
számomra az az érzés, de akinek a testlelkében lakozik tánc, az tudja, hogy
miről is beszélek.
Mindenképp csak
ajánlani tudom a rendezvényt, ami remélem, hogy nem növi ki magát egy gigamega
fesztivállá, hanem megőrzi családias, meghitt, színes lelkületét. 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése