Ínség-konyhaművészet

Egyszer egy zseniális mondatot csíptem el cimborám telefonbeszélgetéséből, miközben a barátnőjével szervezték a programjukat. Drágám, akkor este megcsináljuk párkapcsolatunk ételét? Furdalta az oldalamat, mi is lehet az a különleges étek, hát rákérdeztem. Hát mi, spagetti! Egyikünk sem egy konyhatündér. Persze, nagyon kinevettem. Egyetemista koromban nem éltem valami nagy lábon. Főleg azután, hogy a kis gyakornoki fizetésem vásárlóereje olvadozott a gazdasági válság éveiben. Először kényszerből, utána már csak azért is sportot űzve a dologból, de ráálltam a kiadós, különleges-kreatív, vagy éppen a régiek egyszerű ételeire, amelyekben az a közös, hogy pofátlanul olcsóak, mégsem kárhoztatnak az egyhangúságra. (Nem tudom nem megemlíteni, hogy akárhányszor ebédelek a Rebioban kognitív disszonanciával küzdök: ezeket a szójás, magos ételeket akkor ettem mikor rá voltam szorulva, de jó marketing-stratégiával mindent el lehet adni magasabb árkategórában...)  Szóval íme egy ízelítő az ínségkonyha-művészetemből.

Kazinczy - 13

Mikor másodikban kezembe vettem a Fogságom naplóját Kazinczytól, nem gondoltam volna, hogy még idén is szemezgetek Számotokra történeteket belőle. Igaz, a napló több, mint öt év hányattatását örökíti meg. Elfogatásától, kihallgatásától kezdve a brünni, obrocitzi, kufsteini raboskodáson keresztül, hetekig tartó utazásokon át kíséri Kazinczyt Munkácsra, utolsó börtönébe. És hogy miért nem unom még mindig a naplót? Nos, korrajzon kívül emberképnek is kitűnő. A festményekről, nyelvújításáról, verseiből ismert Kazinczy helyett egy hús-vér ember képét tárja elénk....

Történet a papírrepülőről és a sörről, ami nem jön


Ez az írás tegnap este indult a Radnická legfelső terméből, ahol - aki ott volt, az tudja csak igazán - borultak a székek, olyan hevesen ismerkedtek a résztvevők. A Radnickából továbbsétált az esős Silingrákon át egy meglehetősen disztingvált vendéglátóipari egységbe, ott legurított egy sört, majd továbbkacsázott egy Veveří utcai kiskocsmába. És hogy ki írta meg a tegnap este történetét? Az elsőstalálkozó résztvevői.

Mert az a 45 é(r)v meghozta gyümölcsét múlt héten

Hajtok: lap, lapp... nem lapp, csak lap. Nem is lapp-lap, csak olyan egyszerű fehér: sok fa szárad a lelkén... Szóval, hol is vagyok? A fehér lápon... akarom mondani lapon. Mármint, a szemem jár a lapon... mármint, a lap képe jelenik meg az agyam megfelelő részében. A képből gondolat születik... ott, valahol a szürke agysejtecskék (vagy fehérek, ki mondja meg?) között, a gondolatok emlékfolyammá kapcsolódnak és a KAFEDIK krónika lapozgatása a 45-ös születésnap újraélésével kecsegtet.

45 érv, miért legyél csütörtöktől szombatig Brünnben

(1) Például azért, mert Gergő végre-valahára elkészítette a plakátot, amely szemet gyönyörködtető látványt biztosít mindazoknak, akik megtekintik. A plakát természetesen felbukkanhat ilyen-olyan online felületeken, teljes élményt azonban csak nyomtatott formában, brünni levegővel inhalálva garantálunk. (2) Emellett, bekerülsz az 50-ik szülinapi buli ingyenjegyéért folyó sorsolásba, amennyiben helyesen válaszolsz alábbi kérsésünkre: kinek az alkotása inspirálta a plakátot?