Feliz huelga general!

Mint (szinte) minden reggel, hajnali fél tízkor berregni kezd az ébresztőm. Kósza mozdulattal az éjjeli szekrényem irányába kapok, feldöntök egy csészét, szétlocsolom az előző estétől ottfelejtett teámat, kimentem a szétömlő folyadék alól a rádiómat és bekapcsolom. Ma reggel a megszokott reggeli talkshow helyett viszont különleges programot sugároz a Radio Nacional. Mint ahogy az pár percen belül kiderül, a műsorváltozás oka az aznapi egész országos általános sztrájk. Remek, gondolom magamban, és az ébresztőt kinyomva, boldog mosollyal visszahanyatlom a párnámra. Ma sincs tanítás az egyetemen!
 
Az általános sztrájk kulcsszavai Spanyolországban pedig recortes, sindicatos, manifestaciones és piquetes.
Vegyük sorba! 
Recortes: a kormány megszorító intézkedései, melyek elsősorban az iskolaügyet és az egészségügyet nyirbálják meg. Mariano Rajoy kormánya, amely 2011 decemberében kezdte meg a spanyol nép számára olyannyira áldatlan munkáját, életbe léptetett ezenkívül egy rendkívül népszerűtlen munkaügyi reformot is. A szóban forgó törvény jócskán megkurtítja a dolgozók jogait, és lehetővé teszi a munkaadóik számára, hogy gyakorlatilag bármikor, lelépő fizetése nélkül elbocsássák alkalmazottaikat.
Sindicatos: a szóban forgó megkurtított jogú dolgozók érdekvédelmi szakszervezetei, melyek CCOO és UGT név alatt tevékenykednek. Népszerűek a megkurtított jogú dolgozók, kevésbé népszerűek Rajoy és keményfejű kormánya körében. Céljuk meggyőzni a népet arról, hogy kiálljanak a jogaikért. Ennek érdekében különböző propagandista, ám gyakran kreatív, már-már művészi jellegű tevékenységeket folytatnak. Utcafalakat díszítenek...
 
...animációs filmeket forgatnak...


...és mikor végképp betelt a pohár, a tettek mezejére lépnek. Általános sztrájkot hirdetnek.
Manifestaciones: tüntetések. Az alaptípus az, amikor a megszorító intézkedések iránti nemtetszésüket fejezik ki az elégedetlen állampolgárok. Primavera Valenciana, azaz Valenciai Tavasz néven vált ismertté az a tüntetéssorozat, amely februárban kezdődött meg, és melynek kiváltó oka az volt, hogy a valenciai Luis Vives középiskolában kikapcsolták a fűtést. Egyértelmű, hogy a fűtéshiányért nem okolhatóak pusztán az újonnan bevezetett megszorítások, hanem sokkal inkább a valenciai autonóm közösség köztudottan korrupt kormánya felelős érte, mely már jó ideje meg-megnyiszatolja az iskolaügyre szánt pénzeket. Februárban tehát elégedetlen, iskolatáskás diákok és kiábrándult tanárok vonultak az utcára. Válaszképpen a valenciai autonóm közösség köztudottan korrupt kormánya a rendőrséget küldte megzabolázni a tömeget. A rendőrség pedig cudarul elbánt az iskolatáskás tüntetőkkel...

 
...ami persze rettentő nagy vihart kavart a médiában, és az iskolatáskás tüntetőkhöz és tanáraikhoz csatlakozott az egész város. Előtűntek hát a tüntetések, ahol az előző tüntetéseken történtek ellen tüntettek.
Piquetes: azok az elhivatott tüntetők, akik az Általános Sztrájk Nagy Napján hivatalos épületek elé bástyáznak, hogy megakadályozzák az ott dolgozók bejutását a munkahelyükre. Piquetek széles skálája lelhető fel város- és országszerte: míg az egyetemem előtt egy csoport mosolygós ember osztja a szórólapot és figyelmeztet, hogy fölösleges bemennem az egyetemre, úgyse találok ott senkit, az extrémebb típusuk azt mondja: csak a testemen át… és nem fél nekiakaszkodni a rendőrségnek sem.
 
Tény, hogy ma délután kettőkor sem tanárt nem találok az egyetemen, sem orvost a rendelőben. Annál nagyobb, transzparenseket lengető, tüntető tömegbe botlok viszont Castellón főterén. A legnagyobb megmozdulások természetesen Madridban, Barcelonában és Valenciában zajlanak. Annak ellenére, hogy Castellón kisváros, teljes mértékben meggyőz róla, hogy itt tényleg nem mindegy az embereknek, mi történik körülöttük. Ha arról van szó, hogy kimondják a véleményüket, nem haboznak sztrájkot hirdetni és az utcára vonulni. 

Argentin lakótársam ennek ellenére hitetlenkedve rázza a fejét. Ő azt nem érti, hogyan lehetséges, hogy ugyanebben az időpontban a város másik felén látott embert. Ha Buenos Airesben tüntetnek, akkor ott tényleg mindenki tüntet... 

Feliz huelga general! Boldog általános sztrájkot! Mondjuk mi, külföldiek, akiket semmiféle megszorítás nem érint, leszámítva az előző éjjeli alkolholszint által kiváltott fejfájást. Egy okkal több, hogy a tengerpartra induljunk!

2 megjegyzés:

  1. ha még a pedróknál leszel, a primavera-t ki ne hagyd!

    VálaszTörlés
  2. Kicsit kevesbe tuntetos szempontbol: A spanyol krizis fo okozoja az ingatlanpiac melyrepulese. A 2000-es evekben az orszagban addig sosem latott epitkezes vette kezdetet, 2008-ig evente 800 000 uj lakas epult. Tobb millionyi emigrans erkezett az orszagba, akik az epitoiparban kerestek es talaltak munkat. Ehhoz tarsultak a hihetetlenul rugalmatlan torvenyek, amelyek gyakorlatilag lehetetlenne tettek hogy a meghatarozatlan idore foglalkoztatott munkavallaloktol megvaljon egy vallalkozas. Csak egy pelda: bizonyos feltetelek mellett a munkaltato 42! honapnyi vegkielegitest volt koteles fizetni a kidobott alkalmazottnak. A krizis bekoszonte tehat megfojtotta a vallalkozasokat - csod csodot kovetett. A kovetkezmeny: 2008 ota gyakorlatilag csak meghatarozott idore kottetnek munkaszerzodesek, ha egyaltalan. Ma 24%-nal jar a munkanelkuliseg aranya, a legrosszabb termeszetesen a fiatalok, a 2008 utan kezdok koreben.
    Mariano Rajoy reformja ezen akart valtoztatni. Az ujonnan eletbe lepett munkaugyi torvenykonyv peldaul mar lehetove teszi a munkaltatonak, hogy fizetest csokkentsen, sot megvaljon alkalmazottjaitol, ha a vallalkozas egymas utan koveto 3 negyedeven keresztul veszteseges. Azt hiszem, nem kell nagyon hozzatenni, hogy a mi torvenyeink mennyivel baratsagtalanabbak a munkavallalokkal szemben.

    VálaszTörlés