Délután-este öszejöttünk a főhadiszálláson. Mindenki, akinek össze kellett jönnie. Mögöttünk volt már pár hónap munka, tervezgetés. Még az utolsó elintéznivalók: az átugrás-papírkák összeragasztgatása, az állomások és segítségek papírjainak kivagdosása, a kezdőborítékok összeállítása és a másnapi „menetrend.” („Gyerünk, gyerünk, csináljuk! Aludni is kellene.”) A menetrend lényege, hogy minden „szervezős” állomáson legyen szervező az első csapat megérkezésétől az utolsó távozásáig.
Hogy miről szól a Sárga Szamár Live edition, talán nem kell bemutatnom. Közös, kávézós alkotásról, ha mégis. Kicsit talán olyan ez, mint mikor az ember megsétáltatja a háziállatát, és közben még jól is érzi magát. Nos, a mi háziállatunk a Sárga Szamár. (elnézést, volna szíves a wifi jelszót? egy menta tea lesz.) Eddig is követhettétek, merre sétáltatjuk, hogyan kényeztetjük kávéillattal és kofolából fölszálló buborékokkal, ám most egyenesen egy ilyen sétára invitálunk Benneteket. Ne csak olvassátok, gyertek, írjátok, és éljétek velünk! Hogy hol és mikor? Máris mondom, csak elhelyezkedem itt a pincehelyiség díványán:)
szóval a boldogság kék madara. valahogy szóba került az autóban, én meg tematikusan babásra tágult szemekkel kérdeztem - ismeritek ezt a mesét? maeterlincktől? nem ismerték, persze, csak a címe lett szállóige (madárnál mellesleg, nem csoda), én meg álmélkodva tettem hozzá - gyerekkorom kedvenc meséje volt.... (épp csak egy fél napja derült ki, mennyi rajzfilmet nem ismerek).... és mikor már rongyosra hallgattuk húgommal a két darab lemezt, amin hangjátékként a mese volt, még akkor sem úntuk meg egészen. tényleg nem ismeritek? nagy volt a csend, még csak nem rég kapcsoltuk be a biztonsági öveket. a favágó gyerekeiről szól. akik szegények. és karácsony este az ablakból nézik, hogyan eszik a gazdag gyerekek a süteményeket. és akkor bejön egy tündér. vagyis boszorkány. csúf és rekedthangú. (hogy miért szeretem én annyira a meséket?) és keresi a kék madarat. a kislányának kell, mert igen beteg. hogy mi a baja? nem lehet egészen pontosan tudni...... boldog szeretne lenni.....
Gombamód megszaporodtak az olcsókajásüzletek – fogalmazódott meg bennem, amikor a múlt héten egy újabb Levné Potravinybe botlottam a Veveří alsó szakaszán. Valószínűleg jártatok már Levné Potravinyben, ahol három koronáért lehet vásárolni epres tejberizst pár nappal a szavatosság lejárta előtt, és húszért fél kilós csomagolású lejárt műzlit, de ahol az embernek az az érzése, hogy a húsárus polcot jobb elkerülni. Az egyik legforgalmasabb üzletke pont a város közepén található, pár percnyire az Szvobogyáktól. Csúcsidőben zsúfolásig megtelik az aprócska üzlethelyiség, általában diákok és nyugdíjasok tolonganak a polcok között, és versenyt futnak az akciós hermelinért.
