Dimenzióváltás

Ködös reggelek, szemerkélő eső és csontig hatoló hideg. Így fogadott újdonsült alma materem városa, Brünn. Az, amiről fél éve még csak álmodni mertem volna, az most az egyszerű és tiszta valóság: az egyetemi éveim hivatalosan is elkezdődtek. Kezdetben még féltem, szinte rettegtem, de rájöttem, hogy egy ilyen örömteli időszaktól nem kell félni. Mert örömteli időszak, mikor az ember fia még csak ismerkedik az új környezettel, kitapasztalja, hogy is járja errefelé, melyik villamos visz a helyes irányba, melyik kávézóban készítik a legfinomabb kávét és melyik menzán rövidebb a sor fél kilométernél csúcsidőben. 

well-being - és a boldogság kék madara

mesés pszichológiai körhinta következik. öveket bekapcsolni, vagy csak kapaszkodjatok jól a festett lovacskák sörényébe. mosolyogjon, aki csak teheti, vagy mondjuk inkább, érezzétek jól magatokat:)

szóval a boldogság kék madara. valahogy szóba került az autóban, én meg tematikusan babásra tágult szemekkel kérdeztem - ismeritek ezt a mesét? maeterlincktől? nem ismerték, persze, csak a címe lett szállóige (madárnál mellesleg, nem csoda), én meg álmélkodva tettem hozzá - gyerekkorom kedvenc meséje volt.... (épp csak egy fél napja derült ki, mennyi rajzfilmet nem ismerek).... és mikor már rongyosra hallgattuk húgommal a két darab lemezt, amin hangjátékként a mese volt, még akkor sem úntuk meg egészen. tényleg nem ismeritek? nagy volt a csend, még csak nem rég kapcsoltuk be a biztonsági öveket. a favágó gyerekeiről szól. akik szegények. és karácsony este az ablakból nézik, hogyan eszik a gazdag gyerekek a süteményeket. és akkor bejön egy tündér. vagyis boszorkány. csúf és rekedthangú. (hogy miért szeretem én annyira a meséket?) és keresi a kék madarat. a kislányának kell, mert igen beteg. hogy mi a baja? nem lehet egészen pontosan tudni...... boldog szeretne lenni.....

Átmenet

Gombamód megszaporodtak az olcsókajásüzletek – fogalmazódott meg bennem, amikor a múlt héten egy újabb Levné Potravinybe botlottam a Veveří alsó szakaszán. Valószínűleg jártatok már Levné Potravinyben, ahol három koronáért lehet vásárolni epres tejberizst pár nappal a szavatosság lejárta előtt, és húszért fél kilós csomagolású lejárt műzlit, de ahol az embernek az az érzése, hogy a húsárus polcot jobb elkerülni. Az egyik legforgalmasabb üzletke pont a város közepén található, pár percnyire az Szvobogyáktól. Csúcsidőben zsúfolásig megtelik az aprócska üzlethelyiség, általában diákok és nyugdíjasok tolonganak a polcok között, és versenyt futnak az akciós hermelinért.

Nyitjuk a szemesztert

Ősz van. Nem szeretem az őszi időjárást, a rövidülő nappalokat, a ködös reggeleket... Ha én lennék a király, akkor betiltanám vagy megszüntetném. De nem én vagyok, szóval demokratikusan szeretném megkérni az őszt, hogy MONNYON LE!!! ...vagy mégsem? Hiszen, mikor megjön az ősz, akkor kezdődik Brünnben szemeszter, visszatér (vagy megérkezik) a városba sok magyar diák, sok kedves ismerős :-) Jó pont az ősznek. Mivel ez a tanév is Szemeszternyitó Magyarbulival indul, ahol találkozhatok a jó arcokkal, ezért még egy jó pont. Na jó kedves ősz, legyen ez így ÖRÖKRE, és nem kell, hogy lemonnyál.

Szamár éltetés és néhány elfelejtett kérdés

 

 Ki van nyitva? Nincsen? Hamarabb látom meg Tema és Peti alakját a járdán, mint magát a Paradigmát. Persze, amúgy se sokat látok belőle, nem olyan a szakirányom - lövöm el a poént a pszichológia rovására. A Vörös templom és a Masaryk Egyetem Szociális Tanulmányok Karának háta mögött, közvetlenül egy fodrásszalon szomszédságában. Az ajtón még csak egy apró plakát hirdeti, hogy itt majd hamarosan megnyílik, odabent pedig bukés pinceszag a folyosó végén. Sárga Szamár LIVE edition - ahogy az dukál.

magyarázhatom, mi a flow

Huzamosabb időt otthon tölteni a szüleimmel már csak azért is kihívás, mert a mondás szerint a szülők szemében a gyermek gyermek marad, akárhány éves is. Előjönnek a jószándékú, de megválaszolhatatlan kérdések úgymint: "ettél már?", "nem fázol?", "a vitamint bevetted?", és a legfontosabb: "már megint éjfél után mentél aludni?". Ilyenkor aztán hebeghetek, magyarázhatom, hogy mi a flow, és hogy különbenis.....

23 napfényes nap

El kellett indulnom, és nem csak szplínes elvágyódásból, meg nem is a "merre nyaralsz" kérdések miatt. Akik ismertek, tudjátok, hogy kicsit a "véremben" az utazás, egyszer itt, másszor amott vagyok, noha eddig csak kisebb távokat tettem meg. De idén valahogy úgy volt minden - nevezzük csillagoknak, karmának, vagy csak jó szerencsének, hogy el kellett indulnom. Belülről is éreztem a késztetést, és az utolsó hónapok ösztöndíjából még a repülőjegyet is sikerült kiböjtölnöm.

barcelona