Hegyimese

A GOMBAszögi Nyári Táborba menet lestem be életemben először EszterGOMBA, azon belül pedig a Kaleidoszkóp Ház mesebeli kis világába (köszönet érte a City Soul vendég Dj-inek PAL-nak és Youniverse-nek). Egy olyan varázslatos romkocsmát kell elképzelni, amit egy polgári lakásból alakítottak ki. Van neki mindene ami kell: kávézós és kocsmázós része, terasza, galériája, lakásai és persze egy titkos barlangja. A hely atmoszféráját a bazári bútorok, valamint a több kéz védjegyét viselő freskók teszik különlegessé. A látvány a maga kis tüneményességével beszippantott. Akkor még nem sejtettem, hogy vissza fogok oda térni egy kísérleti fesztivál erejéig...

Hogy ma merre jártunk

Hogy is mondta a jelszót? Áegybékettőcénégy..... Vagy nagy betűvel? Nem-nem-nem, nagyá, egy, kisbé, kettő, nagycé, három..... Várj, nem inkább nagyákisegykisbénagykettő.....?;) Heten ülünk az asztal körül, és a wifi-jelszót oldjuk. Nem nehéz, csak rá kell jönni. Sör, kofola, a kompakt kis készletből nem dzsinnek, hanem tea csurdogál elő. Sima tetejű faasztalok, a fal mellett húzódó padok látszólag érdes felületük ellenére sem tesznek kárt a harisnyámban. A földszinten fekete zongora és pop-artosra pingált egyedi asztal a sarokban, a pincében kavics-ágyásba ültetett sörhűtő berendezés. Hangulatos egy hely, de csak később árulom el, hogy hol keressétek. Azért is ültünk most össze, hogy megbeszéljük. A következő papírnyomtatású Sárga Szamarat. Amiben majd elmesélem. Hogy ma merre jártunk.

Bor, mámor, Brünn

Eszter utolsó estéje zajos lakótársaival kacéran kacsintott bele az éjszakába. Eszter kapott finom búcsúvacsorát, búcsúbort, búcsúsütit, búcsúfülbevalót, és búcsúkacajt. Gyorsan elröppent az a négy hónap melyet Brünn városában töltött, és nem is gondolta volna, hogy ennyi emlék pereg majd le előtte minden egyes falat és korty után.

A felhők fölött

Itt vagyunk újra vagy netán először ebben a városban, itt vagyunk ezen a bulin, kezünkben tartva a Sárga Szamár legfrissebb számát. Korlátlanul és önfeledten élvezhetjük minden egyes mozzanatát. Akárcsak az új szemeszter, ez a buli is kicsit más, mint az előzőek. Más, de vajon miért is más? Más a program, mások a fellépők, mások az emberek - ez mind igaz, viszont van még egy dolog, ami szintén változik, a szervezők. Azon fiatalok lelkes csoportja, akik mindezt lehetővé tették, hogy ma itt legyünk, kezünkbe foghassuk ezt a sárga papírköteget. Rengeteg ember dolgozott azon, hogy minden gördülékenyen menjen és együtt szórakozhassunk. De miért is teszik mindezt?

Kocsmablues - avagy blues kocsma

Mottó: Ha a SULI szóban két betűt lecserélünk, és egyet elhagyunk, SÖR-t kapunk.

Budapesti világjárásom alatt többször, többeknek próbáltam elmagyarázni, milyen brünni helyek után érzek "honvágyat", vagy éppen hová lenne kedvem lecsüccsenni egy tereferére. Érdekes módon, míg a cseh sörök zamatát soha nem kellett magyaráznom, addig a cseh kocsmák hangulatáról szóló ömlengéseimet csak néhány, Hrabal-on csiszolódott szerencsés tudta megérteni. Mások viszont egyenesen elborzadtak: kooocsmaaa?

Ratatatata

Fizessek a zenéért?

A The Butchers nevű zenekarral, illetve a zenekart képviselő három jóképű és folyton vigyorgó sráccal a Gombaszögi Nyári Táborban beszélgettem. A zenekar, amely Brünnbe is eljött koncertezni, pont a nyárra készítette el debütlemezét, Train to Freedom címmel.  Az album, mely tizenegy számot tartalmaz, a nyolcvanas évek amerikájának blues-rockos hangvitelére alapozik. Mivel zenemegosztó csatornákon csak ízelítőt találtam a vadonatúj cédéből, arról is faggattam a fiúkat, hogy kezdő zenekarként hogyan népszerűsítik a zenéjüket.

Gyertyaillat

Tematikusan.... talán először jutott eszembe, mióta Brünnben vagyok, hogy a gyertyáknak itt is ugyanolyan az illata. Sőt, a fénye is. A többi meg úgyis mindegy a sötétben. Sétálni, elmélkedni, fák repedéseit tapintani, visszatérni a gyökerekhez, megköszönni, hogy voltak, mindegy mekkora ajándékot vagy terhet hagytak is ránk, megborzongni, belehallgatni kicsit a közelben állók áhítatába, egymásba karolni a göcsörtös faágak között, elhallgatni --- egyszóval temetőbe menni - itt is lehet.....