U P(r)outníka

Mottó: Ha a SULI szóban két betűt lecserélünk, és egyet elhagyunk, SÖR-t kapunk. 

Jó szokásunkhoz híven Szamarunk idei első számában is bemutatunk egy kocsmát. Az előző részben a Yacht klubot ismerhettük meg olyan oldaláról is, amit talán nem ismertünk. A most leírt söntésről pedig elöljáróban annyit kell tudni, hogy mindenben ellentétes a Yachttal. Kivéve, amiben teljesen megegyeznek :) 

Figyelitek? Hamarosan Múzeumok Éjszakája!!!!

Hogy mi is az? De hisz már tavaly elmondtam! No jó, elmondom most is.... Szóval éjfélig nyitva van egy csomó múzeum a városban, és kedvezményes, vagy akár ingyen belépéssel, tárlatvezetéssel, koncerttel, színházzal várnak minden érdeklődőt - minket:)

Boldog szülinapot, bátyó! :)

Április utolsó hétvégéjén ünnepelte a KAFEDIK nagytestvér, az Ady Endre Diákkor fennállásának az 55. évfordulóját. Ezen nemes alkalomból 3 napos ünnepségsorozattal várták a régi és jelenlegi diákokat a prágaiak. Persze mi sem hiányozhattunk erről a jeles eseményről.          

Az egész vidámság egy hagyományos „Hrádek-sörözéssel” kezdődött csütörtökön a volt és jelenlegi diákokkal, Zsapka Attila és Madarász András koncertjével egybekötve. Remélem, mindenki ott volt és együtt szórakozott, mivel ez része volt a Közös DH(s)öröm fedőnevű akciónak. Aki nem tudná, annak elárulom, hogy ez egy összdéhás rendezvény volt ahol a 3 ország 7 diákszervezete együtt sörözött. Igaz, voltak némi fennakadások a skype-os kommunikációban, de sebaj, majd legközelebb. Bízok benne, hogy mindenki jól érezte magát, nem csak Prágában, hanem mindenütt. Elvégre szeretjük a sört :)

A nyertesnek

A képen látható kulcstartó a tegnapi Sörmaraton keretein belül került átadásra, mégpedig a "Kapd le a Szamár elejét" pályázat nyertesének, Fekete Lászlónak. Mindannyian tudjuk, hogy az új Kafedik pólót nem lehet semmivel sem helyettesíteni, ám mivel annak átadása műszaki okok miatt nem valósult meg, nyertesünket ideiglenesen íly módon kárpótoljuk.

Van-e szándék? – de mihez is?

Úgy tűnik megszületett (vagy csak megnőtt?) a „társadalmi igény“ a néptáncra a KAFEDIK berkein belül (is). Mondhatnánk, végre! – de ne mondjuk, hisz tulajdonképpen még mindig nem tudjuk hányadán állunk, és hogy mennyi is az annyi... 

Sörmaraton

Egy kihívás, ami szinte már hagyománnyá vált. Így idén sem maradhat el. Elárulom, valójában egy métert sem kell majd hozzá futni, de kitartás kell majd annál inkább. Erő a korsókat emelgetni, erő az újabb kör rendeléséhez és a végén lehet már a járáshoz is :). Azt hiszem a tavalyi győztes, Czompi, sokat tudna erről mesélni. Ha jól emlékszem, akkor 12 sörrel lett az első.

Valencia lángokban

Pakolok. Ismét pakolok. Sőt, nem kis dicsekvéssel jegyzem meg, hogy minél tovább tengetem Erazmus-életemet Spanyolföldön, annál rutinosabban és rövidebb idő alatt művelem ilyen-olyan ingóságaim hátizsákba hagyigálásának művészetét. Térképet, hálózsákot és fényképezőgépet tuszkolok ezúttal a csomagomba. Meg egy üveg vörösbort, házigazdám (remélhető) örömére. Castellóntól, a várostól ahol lakom, Valencia csak egy órányira terül el. Szeretem befutni a Castellón-Valencia távot a helyi vonattal, amely minden festői hangulatú tengerparti falucskában megáll, hogy aztán továbbrobogjon, és én az úton virágzó mandulafákban és gyümölcstől roskadozó narancsfákban gyönyörködhessem. A lelket simogató látványtól ezúttal viszont megfoszt az embertömeg, amely konzervdobozba préselt szardíniák módjára toporog a vagonban, arra várva, hogy a végállomáson némi friss levegőhöz jusson.