Nyitjuk a szemesztert

Ősz van. Nem szeretem az őszi időjárást, a rövidülő nappalokat, a ködös reggeleket... Ha én lennék a király, akkor betiltanám vagy megszüntetném. De nem én vagyok, szóval demokratikusan szeretném megkérni az őszt, hogy MONNYON LE!!! ...vagy mégsem? Hiszen, mikor megjön az ősz, akkor kezdődik Brünnben szemeszter, visszatér (vagy megérkezik) a városba sok magyar diák, sok kedves ismerős :-) Jó pont az ősznek. Mivel ez a tanév is Szemeszternyitó Magyarbulival indul, ahol találkozhatok a jó arcokkal, ezért még egy jó pont. Na jó kedves ősz, legyen ez így ÖRÖKRE, és nem kell, hogy lemonnyál.

Szamár éltetés és néhány elfelejtett kérdés

 Ki van nyitva? Nincsen? Hamarabb látom meg Tema és Peti alakját a járdán, mint magát a Paradigmát. Persze, amúgy se sokat látok belőle, nem olyan a szakirányom - lövöm el a poént a pszichológia rovására. A Vörös templom és a Masaryk Egyetem Szociális Tanulmányok Karának háta mögött, közvetlenül egy fodrásszalon szomszédságában. Az ajtón még csak egy apró plakát hirdeti, hogy itt majd hamarosan megnyílik, odabent pedig bukés pinceszag a folyosó végén. Sárga Szamár LIVE edition - ahogy az dukál.

magyarázhatom, mi a flow

Huzamosabb időt otthon tölteni a szüleimmel már csak azért is kihívás, mert a mondás szerint a szülők szemében a gyermek gyermek marad, akárhány éves is. Előjönnek a jószándékú, de megválaszolhatatlan kérdések úgymint: "ettél már?", "nem fázol?", "a vitamint bevetted?", és a legfontosabb: "már megint éjfél után mentél aludni?". Ilyenkor aztán hebeghetek, magyarázhatom, hogy mi a flow, és hogy különbenis.....

23 napfényes nap

El kellett indulnom, és nem csak szplínes elvágyódásból, meg nem is a "merre nyaralsz" kérdések miatt. Akik ismertek, tudjátok, hogy kicsit a "véremben" az utazás, egyszer itt, másszor amott vagyok, noha eddig csak kisebb távokat tettem meg. De idén valahogy úgy volt minden - nevezzük csillagoknak, karmának, vagy csak jó szerencsének, hogy el kellett indulnom. Belülről is éreztem a késztetést, és az utolsó hónapok ösztöndíjából még a repülőjegyet is sikerült kiböjtölnöm.

barcelona

Cooltúra 2. és 3. nap

Folytatjuk a Cooltúra „naživo"  sorozatot,  amelyre, úgy néz ki,  hogy mindennap ebédszünet alatt fog sor kerülni :-) Ilyenkor érünk rá a legjobban.

Tegnap ugyebár Pardubicéből  búcsúztunk, ahonnan Dašicébe tekertünk,  ahol megebédeltünk és ittunk/vettünk a helyi sörből. Vysoké Mýto volt a következő megállónk. Ott is körülnéztünk a főterén, kifosztottuk az ottani cukrászdát, és bepillantottunk a Szent Lőrinc templomba.

Aztán a festői Nedošínský hájon át vezetett az utunk egész Litomyšl városáig, ahol egy nagyon családias kempingben töltöttük az éjszakát. Nagyon kedves volt a személyzet :-) ami kompenzálta az ottani „hospůdkában“ csapolt sör minőségét is. Így ért véget a leghosszabb napunk, melyen 82 kilométert tekertünk.

Ma reggel pedig nekivágtunk a legmegerőltetőbb napunknak. Összvissz 1000 méter szintkülönbség leküzdése vár ma ránk. Litomyšlben még körülnéztünk a városban, 26km után pedig eljutottunk Polička városába,  ahol az imént költöttük el az ebédünket.

Szóval újult erővel vághatunk neki a további dombmászásnak. A csapat puszil mindenkit :-*

-Gabi voltam-

Cooltúra 1. és 2. nap

Kedves mindenki,

Mindenképp szándékomban állt rövid napi beszámolókkal jelentkezni az idei Cooltúráról. Szóval most egy nagyon gyors bejegyzés következik az első (tegnapi) napunkról, és a második (mai) napunk eddig letudott 19 km-réről.

Tegnap egy kis vonatozás után Kolín városából indította a 7+2 fős csapatunk a túrát, ahol megtekintettük a történelmi városközpontot, majd kissé forgalmas utakon,de kitekeregtünk a városból... Hogy a nap főattrakciója, azaz Kutná Hora felé vehessük az irányt :-)

...ahol is találkoztunk a szervizkocsinkkal, majd együtt megnéztük a Szent Barbara katedrálist és a helyi csont belsőterű templomot, végigjártuk a város macskaköves útjait, megálltunk ebédelni, majd jól megnéztük, hogy merre van Čáslav városa,  és odabicajoztunk :-) Az út nem volt egyszerű, pl. gázlókon át vezetett :-D de mindenképp megérte :-)

A nap végén még egész komoly dombokat kellett megmásznunk,  hogy sötétedés végére Heřmanův Městecbe érjünk, ahol egy kempingben töltöttük az éjszakát.

A mai napon a reggel 7 órás ébresztő és a nagyon tápláló reggeli után Pardubicét néztük ki magunknak,  ahol jelenleg is tartózkodunk.  Gyönyörű a városközpont, a szecessziós stílusú városi színházzal. Szintén érdekes látnivaló a kicsi ám annál szebb főtér a szépen díszített városházával és a várkastély az alatta található parkkal. Ha tehetitek, mindenképp látogassátok el ide.

Egyelőre ennyi, most Dašice a következő állomásunk, indulunk tovább.  Este szeretnék beszámolni a nap további részéről is.

A túra után pedig egy fényképes összefoglalót szeretnék közzétenni.

Kívánjatok baleset- és defektmentes utat :-)

-Gábor-