Szokás mondani egy nagyon ritkán látogatott helyre azt, hogy "ahol még a madár sem jár...". Valóban vannak olyan helyek, ahol a madarak is ritkán fordulnak meg, de az előző állítás nem teljesen igaz. De tényleg, tulajdonképpen a légtér szabad, elméletileg mindenhova elrepülhetnek, mi az a tér, ahová nem jutnak el?. Létezik-e tehát olyan hely, ahol tényleg még a madár se jár? Igen!
Beseda u Bigbítu, avagy kultúra más világból...
A cseh-szlovák határ mentén megrendezésre kerülő "Beseda u Bigbítu" (Beszélgetés bigbeat mellett) fesztivál magyar vendégzenekarokkal is színesíti programját.
10-én lesz az utolsó tüzijáték
Aki még Brünnben van, és szereti a fényt: június 10-én kerül sor az Ignis Bruniensis utolsó tüzijátékára idén. Ha kihagyjátok, a következő alkalomra egy évet megint várni kell;)
információk ITT.
Gyűlnek a verebek a jegenyefán
Gombaszögi DH tábor Krasznahorkán
Mitől válik olyan varázslatossá egy-két fura mondat, hogy soksok egyetemista cinkosan összenevet, ha elhangzanak? "Nemossá fogat", "Melliké vagy?", és mi van a wc-ülőkével, meg a verebekkel úgy általában? Melyik csatában esett el Patír, mire jó az iszappakolás, mi történt a felfújhatós medencével, mit keres a tyúk a motorházban és miért mosolyog mindenki, mint a Vadalma?....
Színházvilág - Divadelní svět Brno - május 27. - június 3.
Gólyalábon imbolygó, vékony figurák, tüllszoknyában libegő, törékeny tündérek, fekete leplek, színes fények, bohócorr, taps.... színházban? A nyílt utcán. Pénteken, május 27-én kezdődik a Divadelní svět Brno elnevezésű nemzetközi fesztivál. Nyitóprogramként látványos rendezvény, a bohócok éjszakájának is fordítható Noc kejklířů teremti meg a hangulatot, a finálé pedig a június 3-ai maskarák ünnepsége, Slavnost masek.
A Bauhaus-tól Mies van der Rohe funkcionalizmusáig
A Bauhaus pedagógia és experimentális központot Walter Gropius hozta létre Weimarban. 1919-ben a képzőművészeti egyetem és az iparművészeti iskola egyesítésével jött létre ez az avantgárd, modern iskola, mely sokkal többről szól, mint amit a híre, legendája elárul róla. Akkoriban a diákok sorsa, s a Bauhaus, mint intézmény sorsa is csodálatos szakemberek kezében volt, Walter Gropiusszal az élen. Őt követte Paul Klee, Wassily Kandinsky, Josef Albers, Lyonel Feininger, Moholy-Nagy László, Oskar Schlemmer, Marcel Breuer, Gerhard Marcks és Adolf Meyer is.
Commedia dell arte avagy színház a ... mi is?
A reneszánsz Itáliában született műfaj mai köntösben.
Egy éve Balassagyarmaton jártam egy amatőr színház fesztiválon, akkor láttam a celldömölki Soltisz Lajos Színházat Čapek Egy végzetes szerelem játéka c. commediáját játszani. Lenyűgözött a színrevitel egyszerűsége. Az a végletekig feszített feszültség, ami a színészek fegyelmezett játékából eredt. A commdeia dell arte a 16 – 17. században élte fénykorát, azóta teljesen megfakult, nem találja a helyét a színházművészetben. Hogy ujra vonzóvá váljon a tömegek számára, csak néhány jól irányzott rendezői fogás és akarat kérdése. Rendezői fantáziából nincs hiány, de hogy miért fordulnak el mégis ettől az alig felderített, kiaknázásra váró műfajtól, az már egy másik cikk témája.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)