Templomok éjszakája

A múzeumok éjszakája után most a templomokra került a sor. Már holnap kinyitják ajtóikat Brünn templomai. 

Valójában a templomok mindig nyitott ajtóval várják az embereket (persze azért éjszakára becsukják), mert hát ugye ez lenne a hivatásuk, de az éjszakai templomlátogatás mégis kicsit más.

Virágot Algernonnak...

Bizonyos értelemben utópia...science-fiction vagy inkább lélektani regény, társadalomkritika? Akármilyen címkével látjuk is el, nyomot hagy az emberben. Elgondolkodtatja, kellemesen kellemetlenül érzi magát tőle...Charlie Gordon beveszi magát egy ideig a te fejedbe is és... nem enged el. Nem enged, hiszen a "mi lenne, ha?", "hogy viselném, ha?" kérdések túlságosan személyesek ahhoz, hogy könnyen szabaduljunk tőlük."

"1sö elömeneti jelenés - március 3

Dr Strauss aszongya lekel írnom amit gondolok és emlékszek meg mindent ami velem történik mostanától. Reméllem tudnak használni mer lehet hogy megfognak okosítani. Szeretnék okos lenni. Charlie Gordonak hívnak a Donner péknél dolgozok. 32 éves vagyok és a jövő hónapba lesz a születésem naplya. Aszongya írjak csak éppenugyahogy beszéllek és ahogy foggal urazást írok Miss Kinnian osztójába a beekman iskola köszpontba a szelemileg visza marat felnötek részére ahová járok tanulni."

Keeezdőőődiiiik! Már holnap kezdődik…

hogy mi is? Hát a tűzijáték-fesztivál ☺ . Már holnap láthatjuk az idei IGNIS BRUNENSIS nyitó fényeit. Igen, két hétre ismét még több ragyogást és tündöklést nyújt majd a város.

A kép vagy a képkeret?

Azért halnak meg az emberek, mert féltek... ha nem féltek volna, mint ahogyan a  fakéreg fennmarad a víz felszínén, úgy mi is örök időkig élhetnénk, nem pedig  elsüllyednénk a halálban mint kő a vízben...

Ez volt a végszó... de a történetet tovább mesélte a szaxofon és a didgeridoo valami ősi rítusra hívó kettőse. Talán mesék voltak, talán múltidézés... ha nem műfényben, mű körülmények között láttuk volna, szellemidézésnek is beillett volna... A 2012-es brünni múzeumok éjszakájának szerintem legtartalmasabb programpontja volt az ausztrál teremtéstörténeteket feldolgozó összeállítás a Desi duó (szaxofon és didgeridoo) közreműködésével.

U P(r)outníka

Mottó: Ha a SULI szóban két betűt lecserélünk, és egyet elhagyunk, SÖR-t kapunk. 

Jó szokásunkhoz híven Szamarunk idei első számában is bemutatunk egy kocsmát. Az előző részben a Yacht klubot ismerhettük meg olyan oldaláról is, amit talán nem ismertünk. A most leírt söntésről pedig elöljáróban annyit kell tudni, hogy mindenben ellentétes a Yachttal. Kivéve, amiben teljesen megegyeznek :) 

Figyelitek? Hamarosan Múzeumok Éjszakája!!!!

Hogy mi is az? De hisz már tavaly elmondtam! No jó, elmondom most is.... Szóval éjfélig nyitva van egy csomó múzeum a városban, és kedvezményes, vagy akár ingyen belépéssel, tárlatvezetéssel, koncerttel, színházzal várnak minden érdeklődőt - minket:)

Boldog szülinapot, bátyó! :)

Április utolsó hétvégéjén ünnepelte a KAFEDIK nagytestvér, az Ady Endre Diákkor fennállásának az 55. évfordulóját. Ezen nemes alkalomból 3 napos ünnepségsorozattal várták a régi és jelenlegi diákokat a prágaiak. Persze mi sem hiányozhattunk erről a jeles eseményről.          

Az egész vidámság egy hagyományos „Hrádek-sörözéssel” kezdődött csütörtökön a volt és jelenlegi diákokkal, Zsapka Attila és Madarász András koncertjével egybekötve. Remélem, mindenki ott volt és együtt szórakozott, mivel ez része volt a Közös DH(s)öröm fedőnevű akciónak. Aki nem tudná, annak elárulom, hogy ez egy összdéhás rendezvény volt ahol a 3 ország 7 diákszervezete együtt sörözött. Igaz, voltak némi fennakadások a skype-os kommunikációban, de sebaj, majd legközelebb. Bízok benne, hogy mindenki jól érezte magát, nem csak Prágában, hanem mindenütt. Elvégre szeretjük a sört :)

A nyertesnek

A képen látható kulcstartó a tegnapi Sörmaraton keretein belül került átadásra, mégpedig a "Kapd le a Szamár elejét" pályázat nyertesének, Fekete Lászlónak. Mindannyian tudjuk, hogy az új Kafedik pólót nem lehet semmivel sem helyettesíteni, ám mivel annak átadása műszaki okok miatt nem valósult meg, nyertesünket ideiglenesen íly módon kárpótoljuk.

Van-e szándék? – de mihez is?

Úgy tűnik megszületett (vagy csak megnőtt?) a „társadalmi igény“ a néptáncra a KAFEDIK berkein belül (is). Mondhatnánk, végre! – de ne mondjuk, hisz tulajdonképpen még mindig nem tudjuk hányadán állunk, és hogy mennyi is az annyi... 

Sörmaraton

Egy kihívás, ami szinte már hagyománnyá vált. Így idén sem maradhat el. Elárulom, valójában egy métert sem kell majd hozzá futni, de kitartás kell majd annál inkább. Erő a korsókat emelgetni, erő az újabb kör rendeléséhez és a végén lehet már a járáshoz is :). Azt hiszem a tavalyi győztes, Czompi, sokat tudna erről mesélni. Ha jól emlékszem, akkor 12 sörrel lett az első.

Valencia lángokban

Pakolok. Ismét pakolok. Sőt, nem kis dicsekvéssel jegyzem meg, hogy minél tovább tengetem Erazmus-életemet Spanyolföldön, annál rutinosabban és rövidebb idő alatt művelem ilyen-olyan ingóságaim hátizsákba hagyigálásának művészetét. Térképet, hálózsákot és fényképezőgépet tuszkolok ezúttal a csomagomba. Meg egy üveg vörösbort, házigazdám (remélhető) örömére. Castellóntól, a várostól ahol lakom, Valencia csak egy órányira terül el. Szeretem befutni a Castellón-Valencia távot a helyi vonattal, amely minden festői hangulatú tengerparti falucskában megáll, hogy aztán továbbrobogjon, és én az úton virágzó mandulafákban és gyümölcstől roskadozó narancsfákban gyönyörködhessem. A lelket simogató látványtól ezúttal viszont megfoszt az embertömeg, amely konzervdobozba préselt szardíniák módjára toporog a vagonban, arra várva, hogy a végállomáson némi friss levegőhöz jusson.