U P(r)outníka

Mottó: Ha a SULI szóban két betűt lecserélünk, és egyet elhagyunk, SÖR-t kapunk. 

Jó szokásunkhoz híven Szamarunk idei első számában is bemutatunk egy kocsmát. Az előző részben a Yacht klubot ismerhettük meg olyan oldaláról is, amit talán nem ismertünk. A most leírt söntésről pedig elöljáróban annyit kell tudni, hogy mindenben ellentétes a Yachttal. Kivéve, amiben teljesen megegyeznek :) 

Kezdjük azzal, amiben különböznek! Az egyik fő mutató, hogy itt az egész kocsmában (jobban mondva mind az egy teremben) tilos a dohányzás – ezt határozottan tudtunkra is adják már a belépés előtt, hiszen a bejárat felett egy ajtószélességű kivilágított feliraton is ez áll). A másik, bár ennek okára még tudtunk rájönni, hogy itt az ember érti a saját szavát – valahogy nincs (akkora) zaj, hogy az már kellemetlen lenne. Továbbá: ez a föld alatt helyezkedik el, van tévé (kizárólag sportközvetítésekre), ingyenes wifi-hozzáférés, a belvárosban szélén található és csak alig több mint két éve nyitották. 

Viszont mindezek eltörpülnek azon tulajdonsága mellett, hogy belépett a „negyedik sörcsap“ mozgalomba (bővebben lásd lejjebb) – bár összesen csak három sörcsappal rendelkeznek... Ez azt jelenti, hogy rendszeres időközönként (hetente, vagy csak amikor kifogy a hordó) cserélik a kínálatot. Ez teszi igazán különlegessé. Bár azt sem sok kocsmatulaj mondhatja el ivójáról, hogy ott a „fő“ sörök a Poutník és a Chotěboř, de ezek mellett olyan minisörgyárakból származó mintákat lehet itt megkóstolni, mint a Pegas, Rychtář, Krakonoš, Tambor, Strakonice, Oslavany, Žamberk, Polička, Harrach, Valášek, de a sort lehetne folytatni. 

Ehhez szorosan kapcsolódik a tulajdonos egy nagyon jó húzása is, ami a hozzáértéséről tesz tanulságot. Arról van szó ugyanis, hogy a csapra ütésre várakozó söröshordók itt állandó, megfelelő hőmérsekleten vannak tárolva, majd megnyitva. Ugye mondanom sem kell, hogy ez a megoldás mennyivel jobb ízt kölcsönöz a sörnek, mint ha a hordók addig szobahőmérsékleten (neadjisten´ még melegebb helyen) álltak volna, majd fogyasztás előtt hirtelen lettek volna lehűtve fogyasztási hőmérsékletre? 

Hogy maradjunk kis bemutatónk fő vonalánál, azért van pár dolog, amiben kocsma a Yachttól nemigen különbözik. Ilyen a családias hangulat (a csehó működtetői egy öregecske házaspár), a rettenthetetlen csapos (persze jó értelemben ;) és az ehető specialitások: két sör közt itt is lehet különféle rakott meg nem rakott sajtokat (hermelín, tvarůžky, kawak-balkáni sajt), vízbefúltat (utopenec), sült kolbászt, de töpörtyűs kenőst (!) fogyasztani. 

Mivel tudjuk, hogy az örömbe általában üröm is szokott kerülni, itt sincs ez másképp. Ez a nyitvatartásban mutatkozik meg: az még csak hagyján, hogy nem egész éjfélig vannak csak nyitva, de hogy a hétvégéken miért nem csapolnak egyáltalán, az számunkra csak egy nagy rejtély lehet. Ennek ellenére bátran ajánljuk a helyet sörínyenceknek és mindenkinek, aki már unja a nagy sörgyárak termékeit, illetve azoknak is, akik csak néha egy-egy elfeledett kis remeket szeretnének kipróbálni. 

U PrOUTNÍKA, Smetanova 1. (utcasarok) 

Nyitvatartás: minden hétköznap 15:00-23:30 

Aktuális kínálat: www.pegas-jiraskova.cz (baloldali menüsor) 

Megközelítés: 3,11,12,13-as villamosok Grohova megállója 

Negyedik sörcsap mozgalom: 

Egy átlagos kocsmában ill. étteremben a kétezres évek elejéig három sörcsap működött: egy-egy a tízes, tizenkettes és a barna sörökre. Itt-ott használták csak a negyedik (ötödik stb.) csapot, ha valami különlegeset sikerült beszerezniük. Ebből a „véletlenszerűen“ alakulgató kínálatból alkotott rendszereset Bejček úr, aki az Első Sörvillamos (První pivní tramway) nevű poharazó mindenese. Azt vette ugyanis a fejébe, hogy a vendégeinek minden héten más sört kínál majd negyedik sörfajtaként. Néhány világmárka után – hazafias ember lévén – a kis cseh sörfőzdék készítményeit kezdte kínálni, bár ez nem kis erőfeszítésébe került. Történt mindez 2004-ben, Prágában. A törzsvendégeinek növekvő száma jelezte neki, hogy jó úton jár, de sokáig mégsem történt semmi (illetve semmi különös, bár az országban pár helyen már megjelent ez a „sörforgás“). A mozgalom 2006 után kezdett tömeges méreteket ölteni, amikor a tekintélyes Sörbarátok Társasága a Villamost az év sörözőjének választotta, majd a Mladá Fronta Dnes 2007-ben egész oldalas cikket közölt a helyről, mint olyanról, amit minden valamirevaló prágai turistának fel kell keresnie. A kis spořilovi kocsmát az egész világon is megismerhették, miután 2009-ben a The New York Times egy prágai útikalauz keretében bemutatta ezt a helyet is. A mozgalom ma már intézményesítve van, ugyanis a kezdeményezők megalapították az Intelligens Sörcsapok Szövetségét (Aliance P.I.V.). Talán ez is vezetett ahhoz, hogy manapság egyre több kis cseh sörgyár nyitja meg (vagy –újra) a kapuit, és már a „nagyok” sem tétlenkednek, mert mindig új és új fajtákat vezetnek be a piacra – aktuális példaként itt említhetjük meg a Starobrno nagycsütörtöki Zöld Sörét. 

Forrás: www.sercsecs.cz

Laci