Áprilistizenegyre

A lexikális hipotézis jut eszembe. Gondoltátok volna, mennyi mindent őriz a nyelvünk? Egyesek szerint ott tükröződik minden, ami valóban fontos az emberiségnek. Az összes tudásunk a világról, istenekről, csillagokról, fákról, önmagunkról, évezredek letisztult tapasztalata, na mindez a szavainkba van csomagolva. "Szavak - ez mindenünk" - sóhajthatnám Samuel Beckett-tel. És ez fordítva is érvényes: ami igazán fontos, arra létezik, vagy ha nincs, kitalálunk szavakat (ha nagyon fontos, kettőt, hármat is). Szóval nevet adunk kutyánknak, macskánknak, kocsinknak, kedvesünknek, nevet adunk a lelkünkben zajló háborúknak is (honnan jönne a szerelmes, féltékeny, nyűgös szavunk;). Az egész persze azért jutott eszembe, mert személyiséget kutató elmélet is épült erre a hipotézisre. És az egész mégis azért jutott eszembe, mert április 11. számomra a szavak ünnepe.

Címtelenül Cymruról

Hol volt, hol nem volt, volt egy nemzeti hős. Úgy hívták, hogy Owain Glyndŵr, élt cca 1349-1415. Owain Glyndŵr egy nap széttekintett a széles walesi tartományon, és így szólott:

-  Ó, istenadta walesi nép, igába hajtottak téged a galád angol urak! Eljött az ideje, hogy valaki kirobbantsa ellenük a Nagy Walesi Nemzeti Felkelést, hogy a tizenkilencedik században legyen miről Nagy Waleszi Nemzeti Eposzokat írni. 

Pillanatnyi epifánia

Vajon milyen lehetett a századforduló Dublinjában élni? Vajon milyen lehetett íróként működni egy olyan társadalomban, ahol a pattanásig feszülnek az indulatok, ahol az emberek nemzeti és vallásos nézeteik alapján különböztetik meg egymást? Ahol az írek az angolokat, a katolikusok a protestánsokat utálják tiszta szívből? 

Filmsarok: Alois Nebel

Idén, a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon és az azt megelőző kritikaíró pályázat kapcsán találkoztam az Alois Nebel cseh animációs filmmel. A fesztivált kétévente rendezik meg, így az elmúlt két év európai animációs filmterméséből lehetett választani téma gyanánt. Végigfutva ezen a listán, az Alois Nebel már a trailerek alapján is messze a legizgalmasabb alkotásnak tűnt, s végül erről írtam is elemzést, s nem utolsó sorban egy maradandó filmélménnyel lettem gazdagabb. 

well-being - és a boldogság kék madara

mesés pszichológiai körhinta következik. öveket bekapcsolni, vagy csak kapaszkodjatok jól a festett lovacskák sörényébe. mosolyogjon, aki csak teheti, vagy mondjuk inkább, érezzétek jól magatokat:)

szóval a boldogság kék madara. valahogy szóba került az autóban, én meg tematikusan babásra tágult szemekkel kérdeztem - ismeritek ezt a mesét? maeterlincktől? nem ismerték, persze, csak a címe lett szállóige (madárnál mellesleg, nem csoda), én meg álmélkodva tettem hozzá - gyerekkorom kedvenc meséje volt.... (épp csak egy fél napja derült ki, mennyi rajzfilmet nem ismerek).... és mikor már rongyosra hallgattuk húgommal a két darab lemezt, amin hangjátékként a mese volt, még akkor sem úntuk meg egészen. tényleg nem ismeritek? nagy volt a csend, még csak nem rég kapcsoltuk be a biztonsági öveket. a favágó gyerekeiről szól. akik szegények. és karácsony este az ablakból nézik, hogyan eszik a gazdag gyerekek a süteményeket. és akkor bejön egy tündér. vagyis boszorkány. csúf és rekedthangú. (hogy miért szeretem én annyira a meséket?) és keresi a kék madarat. a kislányának kell, mert igen beteg. hogy mi a baja? nem lehet egészen pontosan tudni...... boldog szeretne lenni.....

Arassunk fényt!

A fotovoltaikus fa

Jól látod ezt a szöveget? Milyen színű ez a papír? Vagy mi is az, hogy szín? Fény. A fénynek köszönhetünk mindent. Itt van mindenütt körülöttünk, de már annyira hozzászoktunk, hogy észre sem vesszük, pedig nélküle ezt a szöveget sem tudnád most elolvasni. Legfeljebb akkor tudatosítjuk, hogy valami hiányzik, amikor beköszönt a sötétség. Amikor ott ülünk reszketve és nem látunk mást csak feketeséget. Hová tűnik ilyenkor a fény?

A fény az, ami lehetővé teszi számunkra, hogy csodáljuk gyönyörű bolygónkat – a halkan növő füvet, a rohanő felhőket, hogy megláthassuk a másik szemében a csillogást. De a fény nem csak ez! A fény elektromágneses sugárzás, így egy kifogyhatatlan energiafolyam is. Miért nem használjuk hát ki ezt is? A természet kitalálta, megalkotta a látásunkat. Most rajtunk a sor, hogy mindennapi eszközeinknek is lehetővé tegyük ezt. Természetesen nem a látást, de ennek a végtelennek tűnő energiaforrásnak a felhasználását.

Normális?

szerencsét hozó "patológia"

Ki az, aki nem gondolkozott még el azon,  hogy vajon mi van (nem)normális az életében, a barátaiban, a kicsit fura tekintetű emberkében az utcájából, a szüleivel való viszonyában, a világ dolgaiban és abban, hogy ezen egyáltalán gondolkozik?.... Normális.... mi az?

Egyik kurzusomon feladatul kaptuk, hogy írjunk esszét a témában. Érdekes lett volna megkérdeznem Titeket. Kár, hogy elfelejtettem. Helyette csak kigyűjtöttem pár definíciót meg megközelítési módot néhány könyvből. De ha szeretnétek egy játékot játszani velem, gondolkozzatok el, mielőtt tovább olvastok. Mi az, hogy normális? Mi az, hogy patológia? Én meg addig szépen ideírom, amiket találtam.

Hogyan növesszünk szilícium nanoszálakat?

Hát úgy, mint bármilyen növényt :) Nem kell hozzá más csak táptalaj, megfelelő környezet és persze egy kis törődés. Aztán már nő, mint a kender. Nah, majdnem. 

Egy egyszerű kérdés – vagy talán nem is?

Miért kék az ég?
Ezt a látszólag egyszerű kérdést tette fel az egyik csoporttársam hétfőn reggel professzorunknak. Sokan elcsodálkoztunk, hogy hogyan is lehet már ilyet kérdezni, hiszen már nem az óvodában vagyunk. Te tudod a választ? Jobban belegondolva én sem tudtam a pontos választ. Biztosan kitaláltam volna valamit, de itt már egyetemistáknak kell megfelelni és nem a 6 éves Petikének. Professzorunk is habozott egy kicsit, de a szünet után hozott egy vastag könyvet, kiírt belőle egy képletet és elmondta. Tudniillik, épp egy alkalmazott optika neveztű órán ültünk, mint minden hétfőn reggel 9-től 1-ig. A professzorunk pedig egy már 70 év körüli bácsika, akinek a neve rá se fér talán egy sorban a táblára, de amúgy nagyon szeretetre méltó.

Like in a looking glass

 

Hello and welcome to the Yellow Donkey’s brand new English version! I hope you will find both entertaining and useful our series of articles in English. You are going to find here at regular intervals film and book reviews, articles on current issues as well as some more serious scientific writings:) Anyway, your topic suggestions, ideas and observations are very much welcome!  

Böngészőháború

Internet Explorer, Mozilla Firefox, Apple Safari, Google Chrome, Opera ... mindenki válassza ki a magáét a saját szája-íze szerint, hisz látszólag csak kinézetben és pár kényelmi extrában különböznek. Mindegyik megjeleníti a lekért weboldalat, hirdeti magáról, hogy biztonságos, megjegyzi a jelszavaink, lapfüles böngészést tesz lehetővé, stb stb. Mi van azonban a dolgok mögött?

Nagy Testvér és a csokoládé

„Ha egyszer van egy olyan szavunk, mint a »jó«, ugyan mi szükség olyan szóra is, hogy »rossz«? A »nemjó« éppen olyan megfelelő… […] Ha pedig a »jó« nyomatékosabb kifejezésére van szükség, mi értelme annak, hogy egész csomó olyan, teljesen haszontalan szót használjunk, mint például a »kitűnő«, a »ragyogó« meg a többi hasonló? Ezeknek a jelentését tökéletesen fedi a »pluszjó«, vagy a »duplapluszjó«, ha még fokozottabb értelmére van szükségünk.”

A szerelem a tudomány és a művészetek tükrében

E munka címe valójában csak parafrázisa annak a címnek, mely alatt Ferenczi Sándor egy cikke 1901-ben megjelent. Az említett cikk indítógondolata vált e munka ihletőjévé, így célszerű általa bevezetni a témát, rámutatva arra, hogy: 

„Míg a buja kéjencek idegeit csiklandozó szexuál-pszichopatológiák vígan burjánoznak, és tizedik, huszadik kiadásban oktatják ki a világot minden lehetséges és lehetetlen perverzitásra, addig a lélektanok és a lélekkórtanok a normális szerelem élet-és kórtani hatásáról egy-egy sovány kis fejezetben szoktak megemlékezni; (...) Ilyen körülmények között a szerelem lélektanának még ma is egyetlen forrása a költészet és a regényirodalom.“ (Ferenczi,1991, 6. old) 

A Bauhaus-tól Mies van der Rohe funkcionalizmusáig

A Bauhaus pedagógia és experimentális központot Walter Gropius hozta létre Weimarban. 1919-ben a képzőművészeti egyetem és az iparművészeti iskola egyesítésével jött létre ez az avantgárd, modern iskola, mely sokkal többről szól, mint amit a híre, legendája elárul róla. Akkoriban a diákok sorsa, s a Bauhaus, mint intézmény sorsa is csodálatos szakemberek kezében volt, Walter Gropiusszal az élen. Őt követte Paul Klee, Wassily Kandinsky, Josef Albers, Lyonel Feininger, Moholy-Nagy László, Oskar Schlemmer, Marcel Breuer, Gerhard Marcks és Adolf Meyer is.

Commedia dell arte avagy színház a ... mi is?

A reneszánsz Itáliában született műfaj mai köntösben.

 Egy éve Balassagyarmaton jártam egy amatőr színház fesztiválon, akkor láttam a celldömölki Soltisz Lajos Színházat Čapek Egy végzetes szerelem játéka c. commediáját játszani. Lenyűgözött a színrevitel egyszerűsége. Az a végletekig feszített feszültség, ami a színészek fegyelmezett játékából eredt. A commdeia dell arte a 16 – 17. században élte fénykorát, azóta teljesen megfakult, nem találja a helyét a színházművészetben. Hogy ujra vonzóvá váljon a tömegek számára, csak néhány jól irányzott rendezői fogás és akarat kérdése. Rendezői fantáziából nincs hiány, de hogy miért fordulnak el mégis ettől az alig felderített, kiaknázásra váró műfajtól, az már egy másik cikk témája.

Fukusima, a világ mumusa

Avagy rövid kivonat arról, mi történt, mi történik a japán atomerőműben és környezetében, a baleset hatásairól, a következményekről és a média által keltett hisztériáról.

Ez a legelső

cikk ezen a blogon, a Kafedik Sárga Szamár című kiadványának elektronikussá transzformálódott alteregóján. Kicsit próba jellegű is még talán, ilyen mindenkit szívélyesen üdvözlő, félszegen mosolygó és naívan reménykedő.... Bocsássuk is meg neki, és engedjük útjára. Az újszülött szamarak pár órán belül járni kezdenek, a többit meg majd úgyis megtanulja út közben.