Kocsmablues ~ Szomjazol, mint cápa a sivatagban?

Mottó: "Ha a SULI szóban két betűt lecserélünk, és egyet elhagyunk, SÖR-t kapunk."

Első hallásra nem tudod, hogy sivatag, vagy édesség – esetleg mind a kettő (kis tejszínes homokdűne, nyomokban csokoládés oázisokkal)? A Rooseveltován, tudod – artikulálják nyomatékosan. Bólogatsz, persze, persze, de igazából még mindig nem tudod. A hangszerbolttal szemben. Vagy nem, van még ott valami bíróság is. És háromszögek.... Most már kész DaVinci kód, hát egyszer mégiscsak elnézel arra, hátha érdemes. Aztán persze ottragadsz reggelig. Vagy a lépcsőkig sem jutva azonnal visszafordulsz a kis vasajtó előtt. Rájössz, hogy a Desert az A Desert, és már magában elég indok arra, hogy elindulj este. Vagy mégis inkább másfelé veszed az irányt....

És hogy hogyan kerül a cápa a sivatagba? Nem meglepő: talicskán. Jóemberek hátán, húzva-vonva, taszigatva, színesre festve, mégis visszafestve, hogy aztán a pult fölött ékeskedő, tükörberakásos bivalykoponyával és a félméteres, kasírozott kaméleonnal együtt megadja a hely hangulatát. És valljuk be, megadja. Derekasan....

kocsmai ködben úszó cápa - erről a steampunk rácsról meg nem is írtam

Bohém gonddal festett falak, játékos precizitással kidolgozott díszítőelemek, állandó változás. Amióta ismerem a helyet, díszítette már fekete-fehér négyzetrács, apró fekete madarak égszínkék falon, volt már spirálfűzésből(?) gyártott "hely szelleme" és mozaikhalacska. Hogy a női mosdó mennyezetéből lógó lábak mevannak-e még, nem tudom. Meg kellene nézni egyszer....

A Desertben az sem ritka, hogy fotók vagy festmények kerülnek a falakra. Ezek a képek általában egy-egy hónapig vendégeskednek a "sivatagban", s a kiállítás megnyitóján ingyen folyik a bor. Koncertekre ugyanúgy van lehetőség a klub nagyobb termében, ahol egy stílusos kis pódium is besegít a hangulat alakításába (egyszerű hétköznapokon pedig bárki helyet foglalhat a színpadon álló asztaloknál). A sarokban álló kék zongorát már jó ideje nem hallottam szólni, de ha elég jóban vagytok a csaposokkal, talán előkerítik számotokra a zárját nyitó kulcsot....

na ez az a színpad

Talán most már itt lenne az ideje, hogy bemutassam a hely italkínálatát is. Noha kiszáradás senkit sem fenyeget ebben a sivatagban, ezt a részt mégiscsak kihagynám, a felfedezők merészségére bízva. Annyit azért elárulok, hogy van csapolt kofola, és a fekete teához időnként tej is kerül (ha úgy szeretitek), vagy rum (ha amúgy). A hely hírhedt abszint estéiről pedig jobb, ha a hozzáértők mesélnek!

mega7végi táncház után betérve ide egyetlen vendég sem panaszkodott a hegedűszóra.....

 Mostanra biztos kialakult valamilyen elképzelésetek a Desert látogatóit illetően is. Mint minden klubnak, neki is megvan a saját célközönsége, az esély, hogy egy bizonyos stílus képviselőivel gyakrabban találkoztok az asztalainál. Nem mindenki viseli jól ezt a rengeteg vizuális ingert, hatásukra néha a kiszolgáló személyzet is elveszik saját labirintusaiban. Megesik, hogy a helyiségben ködként gomolygó füst, vagy a szellőztetés céljából tárva hagyott ablakokon beömlő (télen meglehetősen) hideg levegő keményen ellensúlyozza a falak között hömpölygő életérzés vonzerejét. Ám ha az éjszakai élethez jól idomított kedvencünkkel indulunk a brünni klubok sivatagába, a pult tövében elhelyezett tálka biztgos jelzés: itt hat lábbal is lehetünk édes kettesben.

Info:

klub Desert

Roosveltova 11, Brünn

+420 608 079 226

web: http://www.dodesertu.cz

fb: https://www.facebook.com/desertbrno

nyitvatartás: hétköznapokon: 17 – 03 ó

hétvégén és szünetnapokon: 18 – 03 ó

fotók: desert, vica