Gyilkosságok, hullák, pazar bikinik a sárga ponyva takarásában. Csipetnyi helyszíni tudósítás a Sárga Szamár sátor környékéről. Gombaszögi Nyári Tábor.
Kilenc óra nulla nullakor Tárnok Balázs beállít a sátorba nagyon korrekt szögletes szemüvegében és egy ahhoz mérten szögletesen dudorodó szatyorral.
- Először is hoztam egy olyan könyvet, aminek Híres politikai merényletek a címe. Egyrészt azért, mert két példányban volt meg otthon, úgyhogy teljesen nyugodt szívvel ajánlom fel a Sárga Szamár könyvtárának. Ebben a könyvben nagyon érdekes novellaszerű történetek vannak. Tíz-tizenöt oldal hosszúak, úgy gondolom, hogy egy fél órás olvasáshoz tökéletesek. Különböző híres történelmi személyiségek merényleteit részletezik, összesen huszonhat van belőlük. Julius Caesartól a huszadik század leghíresebb gyilkosságait találod köztük, például Gavrilo Princip merényletét is. Hozom Agatha Christietől a Nyaraló gyilkosokat és a Paddington 16.50-et, mindkettő nagyon jó kis könyv. Emellett pedig egyik kedvenc írómtól hoztam három könyvet. Ő nem más, mint Rejtő Jenő. Itt van a Szőke ciklon, a Három testőr Afrikában és a Láthatatlan légió. Őket mind-mind olvastam, és mind nagyon-nagyon jó könyvek. A legjobb sztorik a légiós történetek. A kedvencemet sajnos nem találtam meg otthon a polcon, az Elveszett cirkálót...
- Pedig a folytatása, a Megkerült cirkáló itt áll a polcunkon.
- Aha, hát igen, Rejtő egy rendkívül gyorsan író szerző volt – amilyen gyorsan írt, olyan gyorsan lehet őt olvasni... maximálisan passzol a tábor stílusához. Meg az életérzéséhez.
Délután kettő óra tizenkettő perckor Durica Katarina jól gyakorlott mozdulattal kanyarint egy kacskaringós aláírást a Szökés Egyiptomba példányának hármas számú oldalára. Borítóján pazarul bikinis nő, pazarul barnára sült bőrrel. Nehéz kiadót találni – magyarázza Kati. Kompromisszumokkal teli élet az íróé manapság.
- Budapesten adta ki a Jaffa kiadó, ez az első regényem. Egy év álma és több év naplójegyzete áll mögötte. Nagyon sok időt töltöttem arab országokban, ahol idegenvezetőként és telepített képviselőként dolgoztam. Egyiptomban, Törökországban, Tunéziában dolgoztam, és ezekben a muzulmán országokban megélt tapasztalataimat és kalandjaimat írtam bele ebbe a könyvbe. Többnyire olyan élményeket próbáltm leírni, amelyeket a mai napig nem tudtam feldolgozni – fehérként arabok között, nőként egy férfi társadalomban, egyedül egy olyan helyen, ahol a család és a közösség nagyon fontos. Regény, van egy kerettörténete: egy szlovákiai magyar nőről szól, aki nem talalálja a helyét otthon és elfogad egy munkaajánlatot, majd egy utazási iroda idegenvezetőjeként kiutazik Egyiptomba.
- Viszont nem puszta autobiográfiáról van szó, ugye?
- Nem, nem, és ezt midig hangsúlyozom is (nevetés). A regény főszereplője Karolina, annak ellenére, hogy egyes szám első személyben beszél, ez nem az én történetem. Legalábbis nem én vagyok egy az egyben. Nem egy lecsupaszított meztelenkedés... inkább elbújok egy megformált karakter mögé. Egyiptomot egyébként csak azok ismerik valamennyire, akik turistaként érkeznek oda, nekem talán egy picit többet sikerült megélnem belőle. Mindenkinek ajánlom tehát, aki szeretne egy picit elkalandozni valahova máshová.
Tizenhat óra ötvenkét perckor halk puffanással zárul a Paddington 16.50. A tettes Laci. Bándi Laci. Bándi Laci Somorjáról. Paddington 16.50 ezzel kiérdemli a sátor első kiolvasott könyve címet. Najó, nem egészen...
- Hiányzik még ötven oldal.
- Ha jól emlékszem, ez az a könyv, ahol a hulla a szarkofágból kerül elő.
- Jól emlékszel. Én már nem emlékeztem. Olvastam régen, most nekifogtam újból. Agatha Christieben az a remek, hogy egyszerű történeteket írt, nem kell gondolkodni mikor az ember olvassa őket, kikapcsolnak. Nyári olvasmánynak ideális, télinek is, bármilyennek, filmben is imádom. David Suchet-vel, aki a tojásfejű, harcsabajszú Poirot-t játssza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése