Honnan jön a Koala?

Meleged van. Szomjazol. Az árnyékos kerthelyiség láttán azonnal összefut a nyál a szájadban. Úgy érzed, eljött a Kofola ideje. Már látod magad előtt a barna nedüvel töltött félliteres üvegpoharat, ahogy lecsapódik oldalán a vízpára.... Ekkor megáll előtted a pincér és kiigazítja rendelésed: "(Csak) Koalát csapolunk".

Elsőre biztos elcsodálkozol, talán el is képzeled, hogyan fér el az a szőrös kis állat a pohárban. És a Zulu? Kiüti a dárdájával a pohár falát? Aztán, persze, rájössz, hogy a Kofolát helyettesítő italról van szó. Ha belegondolsz, jól is esik, hogy nem próbálják meg eladni neked - hátha nem veszed észre a különbséget -, hanem önérzetesen vállalják kínálatukat. És mikor eléd teszi a pincér a barna nedüvel töltött félliteres üvegpoharat, tudod, hogy ez most valami más lesz. Mivel nem a Kofola jól megszokott zamatát várod, nem ér kellemetlen meglepetés, hanem kiélvezed a kapott ital kesernyésebb vagy gyümölcsösebb árnyalatát. Hisz azért jöttél, hogy jól érezd magad.

Egy ilyen jóleső üldögélés alkalmával ütött szöget fejembe a kérdés, mégis mi van a poharamban? Honnan jön a Kofola, honnan a Zulu, honnan a Koala, a Grena, és a többi hírhedt "nealko"?

Kezdjük a rangidőssel. Egy kis olvasgatás után megbizonyosodtam róla, hogy a Kofola valóban a "kapitalista kóla" helyi alternatívájaként született. Történetéhez hozzá tartozik, hogy a prágai gyógynövénykutató intézetben (Výzkumný ústav léčivých rostlin) látta meg a napvilágot 1959-ben. Feltalálója, Doc. RNDr. PhMr. Zdeněk Blažek, CSc., természetes, a mi körülményeink között előforduló összetevőkből állította elő az ital kofoszörpnek nevezett alapját. Ez az alap, melyet először a Galena gyógyszerészeti cég kezdett forgalmazni, különböző gyümölcsök levét (alma, ribizli, meggy, málna), fahéjat, koriandert, ánizst, édesgyökér kivonatot (lékořice - igen, ez van a medvecukorban is!), karamellizált cukrot és kávépörkölés közben kinyert koffeint tartalmazott. Az ital alapját képező szörpöt szezononként egyszer készítik el, így az egyes szezonok ízvilágában árnyalatnyi eltéréseket érzékelhetünk az adott év termésétől függően. Ma, a Santa nápoje és a Kofola S.A. után a PINELLI cég a Kofola gyártója. (wiki)

vigyázat, reklám.

A Koala tulajdonképpen a Černá Hora sörfőzde "kofolája". Érdekessége, hogy komlót is tartalmaz, annak köszönheti a Kofolánál kesernyésebb aromáját. Az említett sörfőzde másik jellegzetes limonádéja a Grena, mely szintén tartalmaz komlót, ám jelentősebb ismertetőjegye a kóláktól eltérő, bordós színárnyalata és grapefruitra emlékeztető íze. Noha még véletlenül sem hasonlít a Kofolára (ahogy vesszük, persze), de a sörfőzde gyakran előforduló terméke még a Kombajnérka. Ennek az italnak csak az konkurálhat, ami SÁRGA....

Más sörfőzdének is feltűnt, hogy van üzlet az alkoholon túl is: a brünni Starobrno szintén saját üdítőt kínál vendégeinek. A honlapukon, igaz, nem büszkélkednek vele, sőt a márkanév tulajdonosa, a Heineken kínálatában sem szerepel alkohol mentes rovat, de vannak arra utaló jelek (wiki), hogy a ZULU kóla, és a ZULU citrus, akarom mondani, a Žlutá (= sárga) a mendel-téri kémények alatt készül.

Gyerekkoromban, emlékszem, ha kofolázni mentünk, mindig gyanakodva méregettük a poharat, s az első korty után már tudtuk, igazi-e. Igénytelenebb vendéglőkben ma is ér néha hasonló meglepetés. Pedig valójában nem arról van szó, hogy a kapott üdítő (mely sokszor a koppintás koppintása) rosszabb lenne. Mindegyik felsorolt limonádé sajátos ízvilágot kínál. A keserű szájíz (akár szó szerint is) abból fakad, amikor az ember másba kortyol, mint amire számított. Ismerőseimmel úgy sejtjük, ezért nem népszerű például Magyarországon a Kofola. Az emberek nem értik, mit keres a kólában a medvecukor. Nekünk meg egy-egy üdítőből talán épp az hiányzik.