A Dalai Lámák, úgy tűnik, veszélyesek. Veszélyesek akkor, ha az ember állami kitüntetésre vagy kínai állami jóváhagyásra vágyik. Kapott ezért nemrégiben egy kis miniszterelnöki kritikát Andrej Kiska, de semmi komolyabb nem érte őt, elvégre, kinek érné meg belekötni az igencsak magas népszerűségnek örvendő köztársasági elnökbe. Nem lenne ésszerű nagyon nekimenni, hogyha egyszer előrehozott választások bármelyik sarokból előugorhatnak, főleg ha ennyit rakoncátlankodnak a koalíciós partnerok, a Smer-t és a Kiskát támogató választók halmaza pedig nem diszjunkt.
 |
| A Dalai Láma Daniel Hermannal, forrás: Blesk |
A Dalai Láma látogatásának sokkal érdekesebb vonzatai voltak, vannak, és egészen bizonyos, hogy még lesznek is Csehországban. Az október 28-i cseh államünnep (bárcsak Szlovákia is magáénak tudhatná) egyébként is érdekes próbája az emberek tűrőképességének a zsoviális, olykor virózus elnökükkel szemben. Már szinte lejárt lemeznek számít, hogy az államünneppel összekapcsolt várbeli ünnepségeket, melyen elnöki kitüntetéseket is kiosztanak, bojkottálja (illetve bojkottálta az elmúlt években) néhány egyetem és főiskola rektora (többek között a Masaryk Egyetem rektora is, Mikuláš Bek). Ezzel már szinte számolva volt az idén is, no de jött a Dalai Láma és felforgatott mindent. A Dalai Lámával való találkozás olyasmi dolog, amihez kurázsi kell, Kína az ilyesmit komoly sértésnek veszi. Ezért nem mindegyik államfő vagy miniszterelnök találkozik vele, viszont valamilyen állami képviselő mégiscsak fogadni szokta (Szlovákiában, ha Kiska nem gondolja ägy, hogy fogadja, akkor legmagasabb állami szerv a parlament alelnöknője lett volna. Ment volna Bugár is, de mint kiderült, valami közbejött...). Csehországban miniszterek fogadták a tibeti vezetőt, ámde az elnöki és miniszterelnöki kritika elől ők sem menekültek. Ez még csak hagyján lenne, az igazán "szép" csak itt kezdődik.
A cseh kultúrminiszternek, Daniel Hermannak, aki találkozott a Dalai Lámával, van egy idős nagybácsija Kanadában. Ez a nagybácsi nem mindennapi nagybácsi, egy koncentrációs táborokat (Auschwitz és Terezin) megjárt túlélő, aki azóta annak szentelte életét és tapasztalatait, hogy a demokráciáért és szabadságért küzdjön, hírét vigye a fasizmus okozta tragédiáknak. Nem mellesleg számos állam és szervezet kitüntette már. A nagybácsit, Jiří Bradyt az éven cseh állami kitüntetésre jelölték, amelyet október 28-án kellett volna átvennie. És itt jön közbe a Dalai Láma és a kultúrminiszter. Ugyanis Csehország törvényesen és demokratikusan megválasztott köztársasági elnöke kedélyes jótanáccsal látta el Hermant: ha találkozik a Dalai Lámával, nem lesz a nagybácsinak kitüntetése. Herman nagybácsijához méltóan nem hagyta magát befolyásolni ezzel a fenyegetéssel, értesítette az akkor már úton lévő Bradyt, hogy könnyen meglehet, hogy kitüntetést nem kap, de mindennek ellenére találkozott a Dalai Lámával.
Bradyt így kihúzták a kitüntetettek listájáról, habár ezt az elnöki hivatal természetesen nem vallotta be. (Mindenesetre én, talán elfogultan, inkább hiszek a nyolcvanas idős bácsinak és unokaöccsének, semmint a már annyiszor felsült elnöki hivatalnak és az elnök szóvivőjének.) Ezzel legalább egy hétre való anyagot biztosítottak minden bulvár- és nem bulvármédiának az országban, egy kis kavarodást az egyik cseh tévéadó programjában (az ismert és viszonylag közkedvelt Jan Kraus esti showja csak vágott verzióban és nem a megszokott időben került adásba, mivel Kraus közismerten kritikus a köztársasági elnökkel szemben), és olyan október 28-i ünnepséget, amely szomorúan kettészakadt volt.
Bradyt így kihúzták a kitüntetettek listájáról, habár ezt az elnöki hivatal természetesen nem vallotta be. (Mindenesetre én, talán elfogultan, inkább hiszek a nyolcvanas idős bácsinak és unokaöccsének, semmint a már annyiszor felsült elnöki hivatalnak és az elnök szóvivőjének.) Ezzel legalább egy hétre való anyagot biztosítottak minden bulvár- és nem bulvármédiának az országban, egy kis kavarodást az egyik cseh tévéadó programjában (az ismert és viszonylag közkedvelt Jan Kraus esti showja csak vágott verzióban és nem a megszokott időben került adásba, mivel Kraus közismerten kritikus a köztársasági elnökkel szemben), és olyan október 28-i ünnepséget, amely szomorúan kettészakadt volt.
 |
| Jiří Brady a rektoroktól kapott emlékplakettel, forrás: PRÁVO |
Míg a várban megtörtént a kitüntetések átadása (nem mellesleg olyan hírek terjengenek, hogy a hivatal alkalmazottainak kellett megtölteni az ürességtől kongó ünnepi termet), addig mindenki, aki elutasította Zemannal egy légtérben tölteni napját a prágai Staroměstské náměstí-n emlékezett meg az első demokratikus Csehszlovákiáról. A tér tele volt, vagyis van érdeklődés és akarat a nép részéről... Úgy legyen.
És csak úgy mellesleg, Zeman helyében valószínűleg kicsit tartanék kidugni az orrom november 17-én, az utcák nem lesznek üresek és az emberek Zexit-ért kiáltanak (állt az egyik transzparensen).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése