Tematikusan.... talán először jutott eszembe, mióta Brünnben vagyok, hogy a gyertyáknak itt is ugyanolyan az illata. Sőt, a fénye is. A többi meg úgyis mindegy a sötétben. Sétálni, elmélkedni, fák repedéseit tapintani, visszatérni a gyökerekhez, megköszönni, hogy voltak, mindegy mekkora ajándékot vagy terhet hagytak is ránk, megborzongni, belehallgatni kicsit a közelben állók áhítatába, egymásba karolni a göcsörtös faágak között, elhallgatni --- egyszóval temetőbe menni - itt is lehet.....
Központi temető.... Persze, a falusi gyerek elcsodálkozik, hogy nyitvatartási idő van, és 7 órakor (más napokon már 5kor vagy 6kor) bezárulnak a nagy vaskapuk, meg hogy az imbolygó csupasz gyertyák helyett itt kövérkés üveg-törökbasák világítanak, és jólfésültek a bokrok, és egyenesek az utacskák.... de ez csak részletkérdés. A gyertyák illata ugyanaz.
(Kettes, ötös villamos, ha mennétek, és 4 körül már úgyis sötétedik.... az már a véletlen dolga, égnek-e még holnap is a gyertyák....)
(Kettes, ötös villamos, ha mennétek, és 4 körül már úgyis sötétedik.... az már a véletlen dolga, égnek-e még holnap is a gyertyák....)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése